Olyan „gyógyszerrel” akartak kezelni, amiről közölték – meggyógyítani nem fog, az sem biztos, hogy hatékonyan visszaszorítja a tüneteimet, megakadályozza a kiújulást, viszont a kezelés velejárói és esetleges mellékhatásai garantáltan elborzasztóak. De sebaj, az orvos bárgyú félvigyorral közölte, hogy nem olyan katasztrófa ez, minek ijedezni előre – végül is még nincs bizonyítva, hogy tényleg ez a remek gyógyszer okozhatja a mell- vagy májrákot.

Köszi. Sírógörcsöt kaptam, a párom ledermedt....

Viszont ez az orvosi hozzáállás volt az első ajándék, ami aztán egy boldog, fájdalom nélküli és karcsú, új élethez vezetett. Megértettük ugyanis, hogy csak hazárdíroznának az életemmel.

Osztottunk, szoroztunk, és az életmódváltás mellett döntöttünk. Fél évig túrtam a netet minden létező nyelven, amit beszélek vagy csak gagyogok. Külföldi fórumokat olvastam, külföldi sorstársakkal beszéltem, klinikai tanulmányokat böngésztem. Végül pedig összeraktam az összerakhatatlannak tűnő kirakós darabjait és megváltoztattam az életemet.

Mindez csaknem négy éve történt. Azóta a konyhámban nem szimpla főzőcske, hanem valóságos gasztronómiai fejlesztés és forradalom zajlik. Tündéri boszorkánykonyha lett belőle. Elképesztő mennyiségű, varázslatosan finom étel habzsolásával jöttem rendbe – amitől ráadásul észrevétlenül, koplalás nélkül leolvadt rólam a harminc kiló, kitisztult a bőröm, megfiatalodott a külsőm és megerősödött az immunrendszerem. Rendbe jött a hajam és a körmöm, újratöltődtem energiával. Az evés engem nem nyom le a hagyományos ételekhez hasonlóan, hanem felpörget, olyan, mintha a felhők között járnék tőle.